Armavir (Armavir)
Armavir (örmény nyelven Արմավիր) város Örményország nyugati részén, Armavir tartományban, amelynek a székhelye is. A várost 1931-ben alapították az akkori Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban. Népessége 1990 körül volt a legnagyobb – az 1989-es népszámláláskor 46.900 főt írtak össze –, ami 2011-re 29.319 főre csökkent. 2016-ban a becsült lélekszám 28.900 fő volt.
A város 1935-ig a Szardarapat, majd 1995-ig a Hoktemberjan (magyarul kb. Október városa) nevet viselte, utóbbi elnevezés az októberi szovjet forradalom előtt kívánt tisztelegni. Az Armavir elnevezésről 1995-ben döntött a függetlenné vált Örményország kormányzata, annak az azonos nevű ókori városnak az emlékére, amelyet a Krisztus előtti 8. században alapítottak a környéken, és amely egy időben az Örmény Birodalom fővárosa volt.
A települést 1931. július 26-án alapították, azzal a céllal, hogy a környék közigazgatási központja és vasúti csomópont legyen. Kezdetben főleg örmény családok lakták, majd az 1940-es években jazidi és kurd családok is egyre többen költöztek ide a közeli falvakból. Gyors fejlődésének, iparosodásának köszönhetően 1947-ben városi rangot kapott. Az 1950-60-as években népessége tovább növekedett, elsősorban a térség országaiból repatriált örmény családok beköltözésével.
Miután Örményország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól, a kormányzat úgy döntött, hogy megszünteti a szovjet érára emlékeztető városnevet, ennek eredményeként jött létre a mai elnevezés, ami 1995. november 7-ével vált hivatalossá. A település egyben az ország közigazgatási reformja során újonnan létrehozott Armavir tartomány központja is lett.
A mai város közelében zajlott az első világháború idején a szardarapati csata.
A város 1935-ig a Szardarapat, majd 1995-ig a Hoktemberjan (magyarul kb. Október városa) nevet viselte, utóbbi elnevezés az októberi szovjet forradalom előtt kívánt tisztelegni. Az Armavir elnevezésről 1995-ben döntött a függetlenné vált Örményország kormányzata, annak az azonos nevű ókori városnak az emlékére, amelyet a Krisztus előtti 8. században alapítottak a környéken, és amely egy időben az Örmény Birodalom fővárosa volt.
A települést 1931. július 26-án alapították, azzal a céllal, hogy a környék közigazgatási központja és vasúti csomópont legyen. Kezdetben főleg örmény családok lakták, majd az 1940-es években jazidi és kurd családok is egyre többen költöztek ide a közeli falvakból. Gyors fejlődésének, iparosodásának köszönhetően 1947-ben városi rangot kapott. Az 1950-60-as években népessége tovább növekedett, elsősorban a térség országaiból repatriált örmény családok beköltözésével.
Miután Örményország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól, a kormányzat úgy döntött, hogy megszünteti a szovjet érára emlékeztető városnevet, ennek eredményeként jött létre a mai elnevezés, ami 1995. november 7-ével vált hivatalossá. A település egyben az ország közigazgatási reformja során újonnan létrehozott Armavir tartomány központja is lett.
A mai város közelében zajlott az első világháború idején a szardarapati csata.
Térkép - Armavir (Armavir)
Térkép
Ország - Örményország
 |
 |
| Örményország zászlaja | |
Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig, a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19.században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népirtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| AMD | Örmény dram (Armenian dram) | Ö | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HY | Örmény nyelv (Armenian language) |